Rémes feltételezések keltette kellemetlen érzéseknek ne engedjetek teret lelketekben, védekeznetek ez ellen eképp lehet...

Nekem mennem kellene e percben ernyedten letennem fejemet, de szenderedés lepkéje még nem kereng fejem felett... Reggel lesz keserves, mert csemetém nem lesz csendes, de én... szédelgéssel tele leszek... meg egy fekete, kellemes nedvvel, édesen, tejjel :))

Ejnye! Elveszettek! Merre tekeregtek? Nem kelt elégedetlenséget bennetek e hely csendje? Nekem kellemetlen, ezért kérlek ez ellen tegyetek...

Ez egyszere fenemen, de megyek és lefekszem. mert reggel nem leszek fenemen!Ez kelemetlen lessz nekem!

...vitán felül áll, hogy a magyar nyelv maga a csoda !
(Nem én teremtettem e verset, de kedves lett nekem, és neked?)

Falu végén kurta kocsma, csak e betűvel !



Telepszegleten szeszelde
csermely mellett elhelyezve,
benne kedve tetszelegne,
teszem fel, nem esteledne.

Egek rendre estelednek,
erek, berkek csendesednek.
Dereglye sem megy keresztbe,
hever e fekete csendbe.

Szeszelde bezzeg nem csendes,
zeng-peng benne zene rendes.
Szesz ereje szerteterjed,
embereknek kedve gerjed.

Hej, menyecske, kedves lelkem,
erjedt hegylevet kell nyelnem!
Legyen hetven esztendeje,
de meg heves szesz ereje!

Zenemester, sebesebben!
Kerekedett fene kedvem.
Keresetem szerteverem,
lelkemet meg eltemetem.

Megjelennek rendelettel:
csendesebben kedvetekkel!

Telep feje heveredne,
esetleg elszenderedne!

Legyen vele beste lelke,
te meg eredj fene helyre!
Zene zengjen, szedte-vedte,
pendelyemnek lehet veszte!

Esmeg mennek, reteszt vernek:
Legyenek csendesek kendtek!
Szentek lelke legyen velek,
kedves egyetlenem beteg.

Feleletet egy meg nem tett,
berekesztnek szesznyeletet.
Zene menten befejezve,
s szertemennek csendesedve

(Kérdés: Vajon ezt melyik más élő nyelven lehetne így elmesélni, 2011-ben?)

ejnye, gyerekek, merre ténferegtek?

Ezerhetven "remekelés",egy keveset nem nézek erre,s tessék!Erre Mekk-mester ezt eresztené meg nektek,eszesek:gyerekek,keveset eszeltek,lehet helyhezvetett lett fejetek s bennne elmétek,elvesztettétek?Ez egyre engedi eszelésemet:élelmetek lehet gyenge eme elmetevékenységhez!Ejjj,terengette ,nem lehettek nyelveveszett emberek,nem eszméltetek:e nyelv legelterjedtebb -mely megyer,s Végtelen részese lehetsz és meglelheted életed végértelmét-nyelvterjedelem zengesége,:e.,engedjétek e fekete pej elmetekervényt ezerfele,s ezzel meglelheted Éned egyetlen értelmét ..Eme eszmélésre eresztem e kerge e-eszperente rengeteget,én régen jegyzeteltem ,de kedves megyer.petty.szervezet-testvérek,ne vegyétek rendesnek eme tettemet,ezért petyegtessesetek rendesen meglett verseket,esetleg észrevételeket,de terengette,egyenletes sebességgel és terjedelemmel,,mely lehet négy esetleg hét egyenes eme keretben!!!!S egyet kérhetek?Ne e netes rengeteg legyen eszelésed eredete,ne vegyed eme helyen eszmélésed,ezegyszer recegtesd meg fejed veleje felét,s remekelj!
De még véletlen se legyek elmeveszett,mert veszek jegyzetet, remeket ,eszelésedhez,ezer-egyféle verseléshez teszek eredetet ,meglesheted:egy éve jegyzetbe szedem e képeket,melyeket én reteszeltem fényérzékeny gépemen,észreveheted eme helyen,melyet verdesek fejedbe ezennel:
http://www.magyarvagyok.com/5605/Terenyei-Zoltan/fotok/4079-E-rege-menhely-Nyelvben-ez-helyes-e/

Tóth Ágnes
Vecsernye

Telkem mellett egy kertes helyen megtermett negyvenes ember nevel gyerekeket. Neve Ede. Nem nevet egyet se. Szeme nedves reggelente. Kedves neje tetem lett, lelke mennybe ment- lehet ennek egy meg egy esztendeje. Felemlegetve meg-megremeg teste lelke bele...
– Ember, ne keseregj – fejetegetem egy kedd este kedveskedve. Elmélkedj el e gyerekeken, melyek veled nevelkednek. Szeretnek, rendesek, elvenek s e percben hevesen verekednek mellettem. Lehetnek heten. Nem teszek ellene. Cseppet neveletlenek, de helyesek, kedvesek, s kedvetlen kedvet elfeldtetnek. Fetrengve nevetnek.
Vecsernye lesz. Engem beljebb terelnek. Tejet szereznek. Ehelyt tesznek-vesznek, kenyeret szelnek, reszelt retket esznek Eszternek pecsenye kellene. Nekem kell keresnem. Nem lelem, ez stresszel engem, mert nem lesz e testes gyereknek meg kedvenc eledele. (Legfeljebb nem lesz tele terjedelmes bele, he-he)
- Egyen helyette meggyet. Telkemen rengeteg termett. - jegyzem meg e percben kedvesen.
- Egyen meggyet fekete fene! Nekem nem kell egyetlen szem se. Nem szeretem. Edd meg te! S csebret-vedret székhez teremtve- repesztve, rekedten nyekereg Eszterke
- Ej, te telhetetlen - veselkedem egyet. - Nem kedvelem e helyet. Ezennel elmegyek. Legyen Ede veletek!

Erre tekeregtem, s belestem, Szerezzetek embereknek kellemes perceket, legyen kellemes egy meg egy hetetek.
Szeretettel.

Tóth Ágnes
A Piroska és a farkas mese eszperente változata tollamból.

Vereske és egy rettenetes eb.

Élt egyszer réges régen, meglehet ezer esztendeje, élt egy gyermekecske. Neve Vereske lett, mert rendszeresen veres pendelyben leledzett. Egy nedves szeptemberben megbetegedett kedves Etel nénje, ki nem messze tengett egy setét berek peremén. Vereske sejtve nénje gyengeségét, kenyeret s egyéb eledelt tett neccébe és felkerekedve elment beteg nénjéhez e setét kerek berekbe. Énekelgetve lépegetett éppen, s e percben elejébe termett egy rettenetes mérges eb, melynek nyelve lefele lengedezett s e képen beszélt Vereskéhez:
- Merre, merre kedves gyermekecske, e veres pendelyben, eledellel telt neccel kezedben.? Vereske e képen felelt e kérdésre:
- E setét kerek berek peremére megyek kedves Etel nénémhez, mert beteg, s remélem ezen eledelek e neccben erejére és egészségére lesznek
- Ejnye-bejnye - tekergette fejét neheztelve e rettenetes eb- és nem szedsz e kedves vén beteg nénédnek egyetlen cserjécskét sem?
- Tényleg, meglehet fején lelted e szeget, mert rendes lenne szednem szegény nénémnek cserjét, bengét, selyemlevelet. Elmeséled nekem merre lelek?
- El én. Menj hetven lépést kelet felé, s megleled..
Vereske megtett hetven lépést kelet felé és lelt egy rekettyést. Benne szép rekettye levelet szedett és repkényt, meg selymes benge levelet, s ment nevetve ezen rekettyést keresztbe szelve Etel nénjéhez, remélve, nem lesz eléhezve s elkeseredve.
Szegény gyermek nem sejtette meg, e nemrég elébe tévedt nyelves ebnek eszement elméletét, melynek lényege Etel néne teljes bekebelezése lett. S e fertelmes eb felvette elnyelt Etel nénének tejfehér pendelyét, kendejét, s kerevetére fekve beteg Etelnek tetette lényét.
Megérkezvén Vereske belépett, s a kerevet szélére helyezkedve e kérdést tette fel.
- Etel néne, neked rettenetesen kerek e két szemed. Lehet megbetegedett?
- Nem, nem, ezen elkerekedett két szememmel még szebbnek nézlek gyermekem.
- Ne neheztelj, de méretes lett e rés, melybe élelmet teszel. Lehet betegség lepte meg?
- Ej, e rengeteg lehetetlen kérdést nem kedvelem – reccsent egyet e fertelmes eb Vereskére és elnyelte egybe.
Tele lett bele vele, s elszenderedett mélyen rettenetesen heregve, s e hergés rezgését megneszelte egy fegyveres ember, mely éppen e kerek berek peremén kerengett.
Késével felmetszette e fertelmes ebnek tele bendejét, s megmentette Etel nénét s Vereskét. És e két kedves ember helyett ez elvetemedett ebnek bendejébe nehezéket helyezett.
Este felkelt ez eb, érezte nyelve megrepedt, s lé kell menten belének. Ment egy lével telt mély veremhez, melybe fejjel beesett, s menten tetem lett. Megérdemelte!
Vereske meg Etel nénje még ezer szépséges évet éltek egészségben. Ez lett e mese vége.

Kelj fel Nemzet!

Kedves felem ne tespedj, nemzetednek kellesz!
E perc megfelel, lehet remekebb helyzet nem lesz!
Nemzet legyen elrekesztve, esetleg ne?
Felelj sebesen erre!
Szent Szellemnek jelentem,
Fegyenc nem leszek egyszer sem!


Fejedelem nemzetet elrekesztett,
Nem lett szerencse embereknek, melyek nemzettek,
Ezek felett nem rendelkezhettek,
Jelenleg kellemesen nem szendereghetnek.
Szent Szellemnek jelentem,
Fegyenc nem leszek egyszer sem!


Rettenet fertelmes ember,
Meg kell gebedjen, de nem mer,
Ennek nemzete helyett,
Beste enlelke kedvesebb.
Szent Szellemnek jelentem,
Fegyenc nem leszek egyszer sem!


Testedre nehezedett tekercset nyesd le,
Hegyes szerkezet szebb lesz helyette!
Kell neked, mely kezedet nem engedte?
Ezer esztendejes fegyver, gyere!
Szent Szellemnek jelentem,
Fegyenc nem leszek egyszer sem!


Nemzet neve lesz zengzetes,
Leendett egyszer szerfelett becses.
Szennyet, melyet erre kentek,
Ezennel lekezelnek!
Szent Szellemnek jelentem,
Fegyenc nem leszek egyszer sem!


Merre emberek, melyek nemzettek,
Eltemetve szenderegnek,
Gyermekem nem emel fejet,
Felettes Szellemhez esengve rebeg szent neveket.
Szent Szellemnek jelentem,
Fegyenc nem leszek egyszer sem!

/Talpra magyar Eszeprente szerkezete/