Magyar közmöndások,balladák,szép gondolatok, mondák, szolások, idézetek, szokások, költészetek.

Kellner Emilia
 
Kellner Emilia
 

Idézetek

Kellner Emilia
szerda, 2010. november 3. 22:39
Szép idetek

..."Vannak olyan pillanatok,amikor cselekedni kell, máskor viszont bele kell törődni a sorsunkba."

Holnap lehet, hogy sírni fogok, de holnapután lehet, hogy mosolygok. Ez elég. Ilyen az élet. Ha nem vesztem el a reményt, a holnap jönni fog."

A becsületes élet legbiztosabb útja az, hogy azok legyünk, aminek látszunk.
( Szókratész )

Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget.
( Petőfi Sándor )

.“Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

“A gúnyolódás, lelki szegénység.”

Többet ér egy tett száz sóhajnál.”

“Ne vesztegesd arra az energiádat, hogy másoktól irigyeld a boldogságukat – lehet, hogy ők épp a tiédet irigylik.”

Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.”

“Életünkben leginkább arra van szükségünk, hogy legyen valaki, aki rábír, hogy megtegyük amire képesek vagyunk.”

   


Tetszik  
Kellner Emilia
szombat, 2010. november 13. 22:45
IDÉZETEK A MAGYAR NYELVRŐL

IDÉZETEK HÍRES ÍRÓINK, NAGY EMBEREINK TOLLÁBÓL.

"Az egészséges nemzetiségnek ... egy főkísérője a nemzeti nyelv, mert míg az fennmarad, a nemzet is él, bármi sínylődve is sokszor ... , de ha az egyszer elnémul, akkor csak gyászfűzt terem a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre ... lombjait." (Széchenyi István: Hitel)



"Vedd el a nemzet nyelvét, s a nemzet megszűnt az lenni, ami volt: nyom nélkül elenyészik, beleolvad, belehal az őt környező népek tengerébe." (Tolnai Vilmos: Halhatatlan magyar nyelv)



"A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt.
A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt." (Tamási Áron)


"Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok." (Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv)


"Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Mélyen bennem van, vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként." (Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és lélekről).



"Egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől.

Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog. Becsületesen nem lehet más vizsgát találni arra, hogy kit tartsunk igazán magyarnak. Nem könnyű vizsga ez. Sokkal nehezebb annál, ami elé a fajta testi jegyeinek kutatói állítják az embert. Itt a lelket kell kitenni." (Illyés Gyula: Ki a magyar?)


"Otthon vagy? Hol vagy 'otthon'? Csak a nyelvben.
Minden más fonák, zavaros, homályos.
Mint egy barokk képen - arany keretben
Egy férfi -, idegen vagy és magános."

(Márai Sándor: Versciklus 1944-45)


A magyar nyelv az "egyetlen helyt- és időtálló közösség nemzetemmel, amelynek tagjaitól száz különféle érdek választhat el, bűbájos játék, amely olykor egy-egy békés órára érdekellentéteinket is feloldja, légies híd egy osztályon kívüli, magasabb állapotba. A férfi egyetlen méltó fegyvere, utolsó és legnemesebb játékszere. Nyelvemben hazafias vagyok, s így fűzöm egybe végleteimet." (Déry Tibor, 194.?)


"És hazám volt a szó, s hazám volt
a nép, mely magyarul beszél,
a nép, az óriási állat,
mely e fekete földön él;
amit mondtam, a nyelvén mondtam, a nyelvén mondtam,
erőm az ő ereje lett,
sorsát magamba építettem, sorsa magába épített."

(Szabó Lőrinc: A sokféle hazáról)
Kellner Emilia
kedd, 2010. november 16. 01:21
Szép idézetek.

Kellner Emilia
kedd, 2010. november 16. 01:23
Idézetek képekkel

Kellner Emilia
kedd, 2010. november 16. 01:28
Idézetek a barátságról

Kellner Emilia
kedd, 2010. november 16. 16:47
HÍRES EMBEREK IDÉZETEI

A bőlcs alázatról

Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek, míg üres, és ha megért, földre konyítja fejét. Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek, míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.

Verseghy Ferenc: Az igazi bölcs


A kétszínűségről

Sok ember olyan, mint a kaméleon: tetszéseként válthat színt. Sok olyan, mint a vitorla: magában mozdulatlanul áll, de minden támadó szélnek enged, s annak változásaként változtatja irányait, most éjszak, majd dél felé. Sok ember eszközzé tétetik, mert egyébre nem való. Sok eszközzé teszi magát, hogy saját céljait elérje.

Kölcsey Ferenc: Parainesis (részlet)


A hiúságról

Hírt és dicsőséget vadászni hiúság. A való nagyságnak éppen úgy következése a dicsőség, mint jámbor életnek a becsület; kereset nélkül jön mindegyik.

Kölcsey Ferenc: Parainesis (részlet)

Az egyenlőségről

… nem vagyunk egyenlők, nem is lehetünk, de szerintem az, aki tekintélye védelmében szükségesnek véli, hogy távol húzódjék az úgynevezett alja néptől, ugyanolyan elítélendő fajta, mint az, aki elbúvik az ellensége elől, mert attól fél, hogy alulmarad.

Goethe: Az ifjú Werther szenvedései (részlet)


A válságról

Bizonyos viharok, mielőtt betörnének a kertünkbe, apró üzeneteket küldenek, melyekkel lustaságból nem foglalkozunk.

Paulo Coelho: Válságok és csapdáik (részlet)


A lelki sebekről

Ha az ember megszúrja az ujját és az vérezni kezd, akkor a szervezetünk azonnal kitermel olyan anyagokat, amik a vérzést elállítják, s a sebet begyógyítják. Másnap már nem érzünk belőle semmit. Na most a lelki sebeinkkel is így vagyunk, sőt tulajdonképpen még cifrábban. Mert nemcsak hogy begyógyulnak azok a sérelmek, bukások, balszerencsék, pofonok emlékei, amelyeket elszenvedtünk az életben, hanem működik bennünk, a szervezetünkben valamilyen megszépítő indulat, valamilyen olyan erő, ami átkölti a rajtunk esett szégyent, vagy azt a kudarcot, amit vallottunk.

Örkény István: Egyperces novellák (részlet)

A békességről

Ha a politikusok mutatós módon veszekednek is, egyszer eltűnnek, de a népek maradnak, és a sorsukon csak könnyítenek, ha egymással békében élnek.

Tamási Áron: Vadrózsa ága (részlet)


Az irodalomról.

Az irodalom azon múlik, hogy miképpen tesszük a szavakat egymás mellé.

Tamási Áron: Vadrózsa ága (részlet)


A lélekről

A lélek egészsége éppoly ingatag, akár a testé; és ha látszólag mentesek vagyunk is minden szenvedélytől, azért pusztításai veszélyének éppúgy ki vagyunk téve, mint az egészséges ember a váratlan betegségnek.

La Rochefoucauld: Maximák (részlet)


A magyar sorsról

Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Lázár Vilmos aradi vértanú utolsó mondatai a kivégzés előtt


A titkokról

Minden embernek van valami titka, amelyről sohasem beszél életében. Régen elmúlt dolgok, szégyenek, kalandok, szívfájások és lelki pofonok. Az volna a legérdekesebb olvasmány, amelyet a halálos ágyán mondana el valaki őszintén, igazán: a titkokról, amelyekről az életen át hallgatott.

Krúdy Gyula: Szindbád ifjúsága és utazásai (részlet)


Az önmegvalósításrol

Az élet ugyanis nemcsak utazás, de szobrászmunka is. Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcsodálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s belőlük magát minél különbbé megalkotnia… A napok vésőütéseivel valami szépet hozni ki, nem a kőből, hanem az élő anyagból, önmagunkból.

Németh László: Ha én most lennék fiatal (részlet)

A ragaszkodásról

Mer ha az ember egy nőt megszeret, osztán megfájdul tülle a szive tája, azt már csak hóttával hagyja el…

Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)


A fásultságról

Miután egyre inkább uralma alá vonta környe­zetét, a mai ember szükségszerűen megváltoztatja öröm-bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre in­kább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nemkívánatos követ­kezményekhez vezethet.

Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részlet)


A szavak erejéről

… a kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet.

Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)

A válásról

Érdekes…, mennyivel könnyebben viseli az elválást egy nő, mint egy férfi. A nő egy-két hét, legfeljebb egy-két hónap alatt megvigasztalódik. Igaz, hogy rendszerint megy valakihez, így könnyebb. A férfi egészen más. Ő legbelül egyedül marad, s elhordja magában a fájdalmat néha esztendőkig is. Nem mutatja, végzi a maga munkáját, de benne van. Egyedül él vele, s csak soká kopik ki belőle. Ha egyáltalában kikopik.

Dallos Sándor: A nap szerelmese (részlet)


A szegénységről

… nem a szegény emberbe van a hiba, csak abba, hogy nem ragadt a csizmájára annyi aranysár, mint a gazdagokéra… a szegénynek semmiféle módja, lehetősége nincs arra, hogy kimásszon abbul az utálatos szegénységbül…

Móricz Zsigmond: Betyár (részlet)


Az emberismeretről

Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (részlet)


A féltékenységről

Komisz betegség az… Az embernek semmi baja sincs, mégis azt hiszi, meg kell halni. Csak fúl, csak fúl az ember meg. A szíve majd eláll, és valami csikaró, izzadó szédülése van, amit semmi más betegségben nem ismer az ember. Rossz dolog az, és soha egy pillanatig nem hagy békén.

Móricz Zsigmond: Rab oroszlán (részlet)


A sorsról

Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és fölborul minden. Vége. Vége. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.

Wass Albert: A funtineli boszorkány (részlet)

Forás az: IDÉZETEK A KÖNYVTÁRBÓL
Kellner Emilia
hétfő, 2011. január 17. 19:41
Idézetek

"Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta" - Dosztojevszkij

"A menyországgal nincs közvetlen összeköttetés. Ha Istennek akarsz írni, emberhez címezd, mert őbenne lakik az Isten." - Werenfried von Straaten

"A mosoly vidáman világító kisablak a közöny sötét éjszakájában." - Simon András

"Azért vagyunk ezen a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." – Tamási Áron
Kellner Emilia
hétfő, 2011. január 17. 19:52
"Csodákra vársz, pedig te magad vagy a csoda, és azok vagytok mindannyian, esendő lelkek."

"Amikor gyenge vagy, akkor vagy a legerősebb.
Amikor semmid sincs, tiéd az egész világ.
Amikor végképp elbuktál, és úgy érzed, már nem bukhatsz alább, akkor már csupán egyetlen a győzelem.

Egyetlen sóhajtás.
Sóhajts! Fújd ki a levegőt, ereszd el a kétségbeesést,
ereszd el dühödet, ereszd el a görcsös akaratot!"

Forrás:Kazoniyh oldal
12 válasz | 1 / 2 oldal