Princz Flórián

Utolsó bejelentkezés: múlt hónap előtt
Ikrek
Ezen az oldalon: csak körülnézek
Beszélt nyelvek:
magyar

Érdeklődési körök


Kedvenc filmek:
Természet filmek !

Kedvenc TV műsorok:
Híradók !

Kedvenc könyvek:
Szinte minden !

Hobbi:
Lovaim !

A lónak mindig igaza van! Az előző mondatot már nagyon régen mottómnak választottam, amely ugyan teljes mértékben igaz, de nem az én számból hallatszott legelőször. Chevalier de Nestier hangoztatta eme igaz szavakat, aki a lovaglás egyik nagy mesterének és a Magas Iskola azaz a Haute Ecole alapítójának számít.
Napjainkban a ló és ember közötti viszonyban egy fordulóponthoz értünk, amikor is megpróbálunk a helytelen felfogásokra, a hazugságokra és a lovak elleni erőszakra rávilágítani, attól eltávolodni, elhatárolódni és támogatni mindent, ami lovakkal való helyes bánásmóddal kapcsolatos. Nehéz küldetés nyugszik vállunkon. Felelősek vagyunk a ló és ember közötti viszony jövőjéért. Vagy hagyjuk, hogy tovább szenvedjenek vagy örömtelivé tehetjük a kapcsolatot az ember és a ló között, amikor egymás társaságában vagyunk. Mint egy klasszikus forgatókönyvben, a jó és az igaz, szemben a rosszal és a hazugsággal. És kétség nem fér hozzá, hogy az igazság győzedelmeskedni fog! Ahogy a barátaink, úgy az ellenségeink érzik ezt. Vannak, akik szembeszállnak és vannak akik félnek. És vannak a felháborodottak, akik minden porcikájukkal ellenállnak. De, ami a lényeg, hogy a változás a levegoben érezhető. Ettől, pedig nem lehet elbújni az istállók zárt ajtói mögöt

Szabadidős programok:
Lovaglás,olvasás !

Idézetek:
WASS ALBERT



Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt...
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.

Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad...

Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!

Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.